Azt már tudjuk, hogy a vapelés sokkal kevésbé káros mint a dohányzás (bár ez továbbra sem jelenti azt, hogy teljesen kockázatmentes). Azonban a számtalan előnye mellett bizony lehetnek olyan nem várt mellékhatásai, amelyekkel nem árt tisztában lennünk. Szerencsére az e-cigink használatával járó kellemetlen tünetek alapvetően nem igazán komolyak, de nem árt, ha tudunk róluk. Lássunk néhányat, amelyekre érdemes odafigyelnünk!
Ízvakság
A túlzásba vitt gőzölés, a magas teljesítménnyel járó forró gőz, a váltóízek nélkülözése (egy aroma állandó használata), főleg, ha mindezt dehidratációval, netán egy-egy szál normál cigi elszívásával is kombináljuk, az ízvakság nevű jelenséghez vezethet. Ez az ízérzékelési képességünk hirtelen és váratlan elvesztését jelenti. Érdekes módon akad, akinél csak az aromák, e-liquidek íze halványul vagy szűnik meg, de vannak kevésbé szerencsések, akik semmilyen ízt nem éreznek, legyen szó ételről vagy italról… A tünet végtelenül kellemetlen, de nincs ok a komoly aggodalomra, nem káros az egészségünkre és nem is maradandó, magától megszűnik. Ha el szeretnénk kerülni a kialakulását, a megelőzés a legjobb és a legolcsóbb megoldás. Váltsunk gyakrabban ízeket, csökkentsük a teljesítményt a modunkon, igyekezzünk minimalizálni a dohányzást, közismert, hogy a cigi erőteljesen csökkenti az ízérzékelésünket. És persze a legfontosabb: igyunk, igyunk és igyunk! Ha viszont már beköszönt nálunk az ízvakság, ideje elővenni a mentolos aromákat, szagolgassunk erőteljes lélegzettel kávét, kóstoljunk bele egy-egy csípősebb falatba, öblögessünk gyakran mentolos szájvízzel és alaposan mossunk fogat, naponta többször is.
Szájszárazság
Valószínűleg az e-cigarettázással járó leggyakoribb panasz. Ha valaha is e-cigiztél már kicsit többet a kelleténél, biztosan feltetted magadban a kérdést, mi a franctól vagyok ennyire szomjas? A válasz az e-liquidünk két alap összetevőjében keresendő; nevezetesen a propilén glikolban (PG) és a növényi glicerinben (VG). Az ok, amiért mind a PG, mind a VG szájszárazságot okozhat, az az, hogy vonzzák és megkötik a vízmolekulákat. Így aztán a vapelés közben a belélegzett majd kifújt gőzfellegünkkel együtt bizony a szánkban, torkunkban is kifejtik ezt a hatást. A gőzölés során eleve fokozottan kell figyelnünk a folyadékbevitelre. De ha dl kazánt használunk, netán láncvapelünk, kiemelt fontosságú a folyamatos hidratáció, ezzel jelentősen csökkenthetjük ugyanis a szájszárazság kialakulásának esélyét.
Köhögés
Aki most ismerkedik a gőzizélés tudományával, valószínűleg már találkozott ezzel a problémával. A slukkolás után fellépő hörgőoratórium ismerős lehet az „égetett dohány” világa után. Inkább száraz, karcos irritáció, mint mély, mellkasi köhögés. Ne ijedjünk meg tőle, a vapelés (akár csak régi „barátunk” a dohányzás) egy kis meg- illetve hozzászokást igényel. Egyes készülékek szájból-tüdőbe (MTL) történő felhasználásra készültek, ez áll legközelebb a cigarettázás metódusához. Míg mások a direkt a tüdőbe (DL-DTL) módszert alkalmazzák. Ekkor a gőzt közvetlenül a tüdőbe szívjuk, majd kifújjuk, tulajdonképpen a tankon át lélegzünk. A DL kazánokat általában max 6 mg-os e-liquiddel érdemes használni, MTL kazánok esetén nyugodtan mehetünk feljebb a niktartalommal, a jóval kevesebb gőz miatt nem okoz majd gondot a szippantgatás Miért fontos ez? Mert legtöbbször bizony a nikotintartalom az, ami kiváltja a köhögési rohamokat. (Természetesen minden esetben az egyéni preferenciák a mérvadók!) És ne felejtsük el azt sem, hogy amikor a ciginket meggyújtottuk, ott legfeljebb a dohány vagy a füstszűrő minősége okozott gondot, míg a gőzölés során kicsit bonyolultabb a helyzet. Hiszen minden kazánnak más a felépítése, más a levegőszabályozása, más a tekerések anyaga (akad amelyik lassan, mások gyorsabban izzanak fel). Ennek megfelelően találkozunk más és más ellenállással a levegőzés terén, vagy épp más hőfokkal, ízzel, gőz mennyiséggel stb. Ez mind-mind egészen új élmény a szervezetünknek.
Fejfájás
A fejfájás szintén gyakori vendég a dohányzás abbahagyásakor és a vapelésre való áttéréskor. Épp ezért ne lepődjünk meg, ha időnként némi „koponyaűri kellemetlenséget” tapasztalunk. Szinte kikerülhetetlen, ugyanis a tévhittel ellentétben a nikotin nem az egyetlen vegyület, amelyet belélegzünk a dohányzás során. Szervezetünknek pedig időbe telik, amíg alkalmazkodik az említett vegyületek hiányához (is). Hiszen a mindennapi gőzünk jóval tisztább, nem tartalmaz semmit sem, ami erősítené a függőségünket és a nikotin hatásait. A fejfájás másik gyakori oka a korábban is sokat emlegetett dehidratáció, ezért mindig győződjünk meg arról, hogy elegendő vizet iszunk, mielőtt a hasogató fejünkért a szettünket kezdjük okolni. És persze kiváltó okként ott a mindennapi nikotinunk, amely túladagolva szintén okozhat fejfájást. Méghozzá változó intenzitással, az enyhe nyomástól egészen a migrénes rohamig. Ha úgy gondoljuk, ez a lehetőség áll fent, azonnal fejezzük be a gőzeregetést, és mélyeket lélegezve dőljünk rá a párnánkra.
Torokfájás, felső légúti irritáció
Irritációt, furcsa kaparó-égő érzést vagy torokfájást több tényező is eredményezhet. Az esetek többségében a túltolt nikotin az oka a kialakulásának. Kedvenc nikotinunk önállóan is képes előidézni ezeket a tüneteket, de a hatás tovább fokozható, rontható, ha propilén glikol többletes alapot használunk. Pont a pg tartalom miatt érdemes az aromákat is alaposabban megismerni, a termékek leírása nem "apróbetűs" rész a shopokban. A kevesebb néha több szabály itt is igaz.
Sajnos napról-napra egyre többször találkozunk mi is azzal, hogy sok vapertársunk küzd pg- és/vagy fémallergiával (króm-nikkel). Egy későbbi bejegyzésben külön is foglalkozunk ezzel a kellemetlen témával, ezért nem tértünk ki rá itt részletesen.
Szédülés
Az e-cigarettázásnak a dohányzással szemben számtalan előnye van (költség, egészség, illat, íz stb.), de egy dologban nem tudja felvenni a versenyt az analóg cigarettával. Ez pedig a beépített nikotin adagolás. A cigi addig tart amíg el nem szívjuk. Megkaptuk amit akartunk és kész. Legfeljebb rágyújtunk még egyre. De a harmadik bűzrudat már nem fogjuk beizzítani. Tehát korlátozott, szabályozott mennyiségben jutunk a betevőnkhöz. Az e-cigaretta esetén ez nincs így, egy kazánba akár „több napra” elegendő liquid is belefér. És ráadásként tetszés szerint tölthető újra. Kénytelenek vagyunk a tapasztalatainkra és a megérzéseinkre hagyatkozni, hogy tudjuk, mikor kell abbahagynunk a gőzvetést. Mivel nincsenek határok, könnyen előfordulhat, hogy túlzásba visszük a nikotinos gőzeinket, főleg az első időkben. Ez okozhat aztán kiadós szédülést, hányingert. Szerencsére a legtöbbünk nem jut el eddig, ám ha igen, akkor viszonylag gyorsan megtanuljuk, hogy mennyit vapelhetünk rosszullét nélkül. A szédülés másik kiváltó oka a lehet a hiperventilláció. Ha sokszor szívunk a kazánunkból egymás után, esetleg különösen mélyeket, ez növelheti a szédülés valószínűségét. Épp ezért mindig tartsunk szünetet (hagyjunk megfelelő időt) a slukkolásaink között.
Mellkasi fájdalom
Minden korábban dohányzó vaper ismeri a tüdő és a mellkas égő, tompa vagy épp sajgó fájdalmát, amit a cigaretta füstje okoz. Azok, akik most ugranak fejest az e-cigarettázásba (de a rutinosabbak is) számíthatnak valami hasonlóra az alkalmazkodás időszakában. A torkunknak, a tüdőnknek bizony meg kell küzdenie az újdonsággal, az egészen új kihívásokkal, és az új irritáció forrásokkal. A mellkasi fájdalmat kiválthatja a túl magas nikotin tartalom, a gőz magas hőmérséklete, a gőz mennyisége, és bizonyos ízesítőanyagok, pl a fahéjaldehid is. Ha mellkasi fájdalom, szorítás jelentkezik, a legjobb, amit tehetünk, hogy abbahagyjuk a gőzölést. Ilyenkor érdemes kísérletezni a liquidünkkel, az aromával, a nikotin erősséggel, a teljesítménnyel és a hőmérséklettel. FONTOS! A mellkasi fájdalom számos súlyos egészségügyi probléma tünete is lehet, így ne vegyük félvállról, ne mindenért az e-ciginket okoljuk!
Az e-cigarettázás mellékhatásainak többsége a nikotin fogyasztásának közvetlen következménye. Ezek megfelelő használattal és egy kis odafigyeléssel könnyedén kiküszöbölhetők. De akadnak köztük olyanok is, amelyek eszközeink felépítéséből, működéséből, netán saját szokásainkból fakadnak. Így a megoldás mindig a mi kezünkben van. Az e-cigarettáknak ugyan vannak hibái, de a vapelés mellékhatásai valahogy sokkal kevésbé károsak, sokkal kevésbé súlyosak, mint a cigaretta esetében. Ne felejtsük el, az e-cigarettánk nem gyógyszer és nem csodaszer, hanem egy ártalomcsökkentő eszköz! Annak viszont nagyon jóóóóóóóó!
